kezdőlapoldaltérképelérhetőségekgyors linkek
slovenská verzia
SK
english version
EN


A város főtere

Épített és kulturális örökség

Szepsi múzeum - kovácsműhely

Az épület a Fő utca 130-as szám alatt található, feltehetően 1850 körüli kőépítmény. Az épület első részében korhű kovácsműhely van, nyitott kovácstűzhellyel. A kis képcsarnokban egykorú festmények mellet a városról készült fényképek találhatók, és egy ma is működő szövőszék. A hátsó épületrészben van az istálló amelyben különféle mezőgazdasági gépek és eszközök vannak elraktározva.

Borpince

A Városi Művelődési Központ épülete alatt lévő pincéből alakították ki a Szepsi Laczkó Máté Bormúzeumot. Maga az épület a 19. század végén épült. Az alatta lévő pince sokkal régebbi és nem tudni hányszor, milyen célból és kik által lett átalakítva.

Szepsi és környéke nem egy tipikus szőlőtermő vidék, igaz a természeti feltételei még tökéletesen kielégítőek némely szőlőfajta termesztéséhez. Elmondható, hogy ilyen szempontból városunk földrajzilag a fensík és a hegyvidék  törésvonalán fekszik.

Szepsi Laczkó Máté 1576-ban született Szepsiben és 1633. január 20-án halt meg Erdőbényén. 1614-től erdőbényei prédikátorként és a Lórántffy család udvari lelkészeként említik a nevét. Az erdőbenyei református prédikátor az 1620-as évek végén készítette az újhelyi „Orémus“ – dűlőben lévő szőlőjében termett mustból az első aszú bort. Ezzel ajándékozta meg Lórantffy Zsuzsanna fejedelemasszonyt 1631-ben, húsvéti bor gyanánt. Korának jelentős történésze,  krónikása és irodalmi szempontból is jelentős egyénisége volt.

Szót kell hogy említsünk a Történelmi Borútról is, melynek története a XII. – XIII. századra vezethető vissza. A Borút Kassán és Szepsin át vezetett, egészen Lengyelországba. Ennek következtében Szepsi kereskedelmi csomóponttá változott és az akkori kereskedők, nemcsak átutaztak, de árujukat, borukat is tárolták az itt folyamatosan megépített két – három emeletes pincékben, melyek még ma is megtalálhatóak a főutcai lakóházak alatt.

A pince előterében két  címer látható, Szepsi város címere mellett a Tarcal városának címere is megtalálható. A címerek azt szimbolizálják, hogy településeink testvérvárosi kapcsolatot tartanak fen. Tarcal a Tokaj- vidék egyik jelentős települése.

A pincében látható faragásokat, népművészeti munkálatokat Ulman István, a kovácsolási munkálatokat pedig László Ottó népművész mesterek készítették. Érdekesek a batyuszerű üregek, melyekből a múzeumban pontosan 4 darab található. Ezeket egykor gabona tárolásra használták.A pince eredeti középkori hangulatát többek között a  tégla bolthajtás, darázskő és egyéb építőanyagok  adják, melyek azt sejtetik, hogy a pince több ízben át volt építve.

Jászói kolostor

A Jászóról szóló első írásos emlék 1171-ből való, amikor is Kálmán uralkodása alatt premontrei kolostort alapítottak; azonban maga a település már korábban lakott hely volt. A tatárdúlás idején 1241-42-ben, mind a falut, mind az  akkor még csak félig felépült kolostort elpusztították. A kolostor a 15. században jelentős szerepet játszott a belpolitikai harcokban az akkori Magyarországon. A kolostort a huszita hadak több ízben elfoglalták. Fejlődésének és felvirágzásának új korszaka a 18. században kezdődött el. Nagy érdemei vannak ebben Szauberer Andrásnak, aki előbb adminisztrátor, majd később a konvent prépostja lett. Az ő vezetésével alapjaitól kezdve átépítették a kolostort. A régi helyén felépült a bécsi építész Pilgram tervei alapján ez a monumentális épületegyüttes.
Lényegében az osztrák barokk kolostorok mintája alapján készült, középen a kéttornyú székesegyházzal.

Tornai várrom

A várrom 375 méter magas hegyen található. Feltehetően a 13. század második felében épült, s IV. Béla ajándékozta Tékus grófnak a tatárdúlás idején tanusított magatartásáért. Utódai fölvették a Tornai nevet; több tulajdonosa volt, s 1683-ban a várat a Tökölyiek foglalták el. Azonban a várat a császáriak Schultz generális vezénylete alatt elfoglalták és lerombolták.

Ájfalucska

Az Áji völgy végén, 664 m t.sz.f.m.-ban fekszik Ájfalucska. E térségben ered az Áji patak, amely több méter magas vízeséseket alkot. Ez a hely festői szépségével, a természet varázsával ejti fogva a látogatókat. A településen eredeti faházak láthatók, amelyeket az itt élő szlovákok és ruszinok építettek.

Mecenzéfi hámor

Mecenzéf első írásos említése 1272-ből maradt ránk, amikoris bányásztelepként említik. 1366-tól, amikor az első három hámor épült, Mecenzéf, mint a kovácsolt szerszámok, s főleg mint a mezőgazdasági eszközök készítője lett híressé.

A kovácshagyományok mindmáig élnek a helységben. A 19. század végén a Bódva folyón és mellékágain, nemkülönben a Súgó-völgyben, több mint kétszáz kovácsműhely működött.

Városi Hivatal

Iskola utca 2
04552 Moldava nad Bodvou
tel.: 055 4880211, fax: 055 4603221
msu@moldava.sk | www.moldava.sk
Mesto Moldava nad Bodvou © 2001-2012    |    webmaster: Tibor Pásztor